Váratlan Vendég!

Sziasztok meg hoztam a 3.-részt jó olvasást hozzá ha tetszik hagyj  magad után nyomokat ,puszii Vii

3-rész

Dream as if you live forever, live as you'll die today!

Gondolkozásomból saját magamat zökkentetem ki avval a gondolattal hogy fel kellene kelnem és fel hívni Ramiit talán ő tudja hogy kerültem haza és hogy mi történt velem .Majd nagy meglepetés érett ahogy szálltam ki az ágyamból észre vettem hogy a  bokámon egy kötés van.Gyors leszedtem majd láttam hogy elég csúnya a seb így inkább  visszakötöttem és elindultam a táskám felé  amiben a telefonom volt.A fejem szétszakadt ez a tegnapi alkohol mennyiségnek tudom be.A telefonom  a táskám legmélyén lapult , kezembe akadt  ,láttam hogy Ramii vagy 50-szer hívott és üzenetet  is írt.Tárcsáztam a számát majd pár csörgés után fel is vette.

-Minden rendben veled Vii jól vagy??-üvöltőt bele Ramii a telefonba.
-Szia ne  kiabálj széthasad a fejem ,és igen jól vagyok  de mi bajom lenne?-kérdeztem barátnőmet.
-Az hogy úgy eltűntél a partról hogy még elköszöni se köszöntél el egész éjszaka érted aggottam.-szólalt meg Ramii ismét.
-Hát ez itt a probléma hogy nem tudom hogy  keveredtem haza, azt hittem te hoztál haza éjjel  és te kötötted  be a lábam.-válaszoltam neki majd valami furcsa érzés fogott el egyből bevillant estéről az a jelenet mikor belebotlottam Bencébe ,de erről jobb ha Ramii nem tud semmit amíg én sem tudok semmi konkrétat.
-Nem én voltam  olyan éjfél körül én leléptem a buliból Vii  biztos jól vagy ??-kérdezte Ramii  aggódva.
-Semmi baj nyugi de most mennem kell szia  majd beszélünk puszi.-evvel a mondattal  raktam  le a telefont majd  szörnyű gondolatok futottak  át  a fejemen ,egyetlen kép volt előttem Bence arca.

Egyetlen gondolatom ami talán jónak tűnt hogy a szüleim tisztában vannak vele ki hozott haza és csak reménykedni mertem hogy a bokámat is ők kötötték be.Leszaladtam a lépcsőn , a nappaliban  találtam rájuk épp filmet néztek. Én pedig  elkezdtem kérdezősködni de csak hogy senkinek ne tűnjön  fel hogy valami baj is lenne.

-Anya  emlékszel hogy este mikor értem haza ??-kérdeztem  meg anyát mosolyogva.
-Nem  voltam fent  amikor haza értél.-Érkezett  a válasz anyutól ami sajnos nem az volt amit vártam .
-És te apa ??- Fordultam most apa fele a kérdésemmel.
-Én sem voltam fent kicsim.-Válaszolta  apa.

Evvel fogtam magam és  vissza mentem a szobámba , nem jutottam előre semmit sem.Gondolataim csak ez körül forogtak nem értetem az egészet és mi ez a sérülés a lábamon. Ezt kérdezgetem magamtól de választ szint úgy nem kaptam se magamtól se senkitől.Így telt el a  vasárnap többi része  is  csak ezek forogtak a fejemben  olyan gyorsan elszaladt az idő hogy már este  tíz óra volt és tudtam hogy aludnom kell gyors lefürödtem majd bebújtam az ágyamba és elvitt az álom magával.Reggel a telefonom csörgésére ébredtem,  felkeltem gyorsan  felöltőztem   és indultam is a suliba valami azt beszélte bennem hogy Bence ma mesélni fog és hogy talán ő tudja mi történt velem. Ramii már bent volt hisz  ma volt 0-dik órája míg nekem nem.Helyet foglaltam  mellette majd egy ölelésben részesítettük egymást.

-Mi történt a bokáddal??-kérdezte meg barátnőm.
-Fogalmam sincs  azt se tudom hogy kerültem haza szombat éjjel.-Válaszoltam neki.
-Hogy hogy fogalmad sincs Vii  mi ez az egész ??-Kérdezte sokkal ingerültebb hangon.
-Nyugodj le  semmi baj  majd én utána járok ne foglalkozz evvel.-Mondtam Ramiinak hogy ne aggódjon elég ha én csinálom ezt.Reméltem hogy ma tudok  beszélni  Bencével erre a gondolatomra a 4 srác belépet a terembe.

Mosolyogva léptek be  és foglaltak helyet .Bence csak a telefonjával játszót ,többször is próbáltam ránézni és tudatni vele hogy kíváncsi vagyok mi történt,de semmi reakció.Viszont azt észre vettem hogy Olivér a szőke hajú srác többször ránézett a bokámra ami még mindig kötést viselt. Eddig semmi érdekes nem történt de,amióta idejött ez a négy fiú azóta mintha felfordult volna az életem. Elkezdődőt az óra ,többször is próbáltam fel venni Bencével a szemkontaktus ,viszont ő pedig mintha kerülte volna a tekintetemet.Elhatároztam hogy ha kicsengetnek oda megyek hozzá és meg kérdezem mire jutót a sikoly kapcsán és hogy tud-e? valamit az én hazatérésemről.Kicsengetek  és Bence fel kelt a helyéről és elhagyta a termet Ya Ouval együtt.Fogtam magam és utánuk eredtem ,Ya Ou  be ment  a férfi mosdóba  itt az alkalom beszélhetek Bencével!

-Szia.-Köszöntem neki.
-Szia.-Köszönt vissza Bence.
-Figyelj beszélnünk kellene a szombat éjjel történtekről.-Mondtam neki nagyon határozótan.
-Pontosan miről is ?-Kérdezett  vissza  mintha nem értene semmit abból amit mondok neki.
-Arról hogy mi van a sikollyal és hogy véletlenül nem-e? tudod hogy hogy kerültem haza.-Kérdeztem tőle mos már elég mogorván majd ere a mondatomra érkezett meg Ya Ou .
-Van valami probléma?-Kérdeztem meg tőlem a barna bőrű srác.
-Nincs semmi , és nem tudok semmit.-Válaszolta Bence majd nemes egyszerűséggel ott hagytak.Mi a fene ezt nem hiszem el , miért viselkedik így  hogy lehet hogy nem tud semmit.Gondolatomat  egy hang szakította meg.
-Héj szia.-szólt hozzám Olivér.

-Szia.-Köszöntem neki vissza a szívem elkezdet szaporán verni.
-Ne haragudj de Bencét és Ya Out nem láttad ?-kérdezte meg tőlem a szőke hajú srác.
-Most mentek vissza a terembe .Válaszoltam neki.
-Ohh értem köszönőm a segítséged.-mondta Olivér
-Nincs mit .-Válaszoltam ismét.
-Lenne itt még valami nem akarok pofátlanak tűnni ,de mit csináltál a bokáddal ??-Kérdezte meg a fiú úgy mintha érdekelné.
.-Csak ki ment semmi komoly.-Válaszoltam neki ami egy kis füllentés volt de nem akartam neki azt mondani hogy nem tudom hisz tök égő ez a szitu.
-Értem hát jobbulást és vigyáz magadra.-Válaszolta majd  elsuhant mellettem.

Hogy értette hogy vigyázzak magamra mintha tudná hogy történt valami.Komolyan nem tudom mit gondoljak már erről az egész helyzetről.Vissza mentem a terembe ahol már a fiúk is bent voltak nem  tudom volt egy olyan érzésem hogy minden mozdulatmatt szemel tartanák..Egyre különösebb érzés fogott el velük kapcsolatba.Majd így teltek múltak az órák.Csak ültem és néztem ki a fejemből nem hagyott nyugodni Olivér mondat vigyázzak magamra!
Mintha valami rosszba kerültem volna bele amiről még magam sem tudok. Minden kép ki kell derítenem mi történt ha ez veszélyes és hülyeség is.Egy hirtelen fordulat vette a kezdetét  a mai napon,  hisz aki a tanárnőt kísérte az osztályterembe Dominika volt  , 6.osztályban elköltöztek azóta nem láttam tartottuk a kapcsolatot facebookon, de nem írt erről semmit nagyon meglepet hogy mit keres itt majd amikor a tanár el mondta hogy újra osztály társunk lesz  egy nagy mosolyt engedtem el  felé.Mindig is jobban voltam vele  és ez szerintem most is folytatódni fog. Hallgattuk a tanár  dumálását arról hogy  5 ember is új itt és hogy fogadjuk be őket és segítsünk mindenben nekik.Kicsengetek én fel pattantam a helyemről  és egyből Domii nyakába ugrottam, olyan jó volt végre megint meg ölelni.

-Sziaaaaaaaaaa.-Ordítottam miközben még mindig a nyakában lógtam..
 -Szia Vii.-Kiabált vissza  széles mosolyalj
-Hogy kerülsz te ide ,és mi az hogy itt fogsz tanulni mond hogy vissza költőztetek.-Kérdeztem tőle nagy örömmel.
-De erről van szó  végre újra itthon veletek.-Válaszolta Domiii.
-Úristen nem hiszem el.-Csak úgy visítottam szerintem mindenki aki a terembe volt  hülyének nézet ,de nem nagyon izgatott ki mit gondol végre  itt lehet  velem   még egy nagyon fontos személy az életemből.
És hát persze  hogy meg érkezett Rebeka is nem bírja ki hogy nem szóljon be valamit.
-Kmhhh nem kell úgy visítozni nem történt nagy dolog.-Szólalt meg egy gonosz mosolyalj az arcán.
-Mi lenne ha egyszer csak egyszer befognád azt a nagy pofádat.-Feleltem neki tejesen el durrant az agyam.
-Nem tudod kinek szóltál be ezt még 10-szersen vissza fogod kapni.-Válaszoltam Rebeka fenyegetően.
-Huuuu de meg ijedtem ,te lennél az utolsó ember akitől félnem kell.-Válaszoltam neki most  már mind a ketten kiabálva.
Majd Sziki lépet közénk.
-Csajok nyugi  befejezni ,ilyen kis apróságon ne veszettek össze.-Mondta Sziki de mi nem is figyeltünk rá.
-Szikike Vii visítozik itt hogy megsüketül mindenki és akkor még neki áll fejeb hogy valaki mer szólni neki.-Szólalt meg ismételten Rebeka.
-Jah bocs hogy te nem vagy tisztában avval az érzéssel hogy milyen viszont látni egy rég nem látott barátok.-Vágtam vissza gyorsan.
-Ezt mire érted?-kérdezett vissza Rebeka .
-Arra hogy egy igaz barátod sincs mert egy kibírhatatlan lány vagy.-Szóltam be neki ismét.
-Na várj csak beverem a szép kis arcodat tud ám hogy beszélsz vagy nem is jobban fáj ha ő kap.-Evvel a mondattal Domii felé fordult majd  arcon  ütötte ,szeme körül egyből egy  hatalmas piros folt jelent meg  és a földre esett volna  de Ya Ou elkapta mielőtt össze törte volna magát 

-Na most  már tényleg álljatok le nem vagytok normálisak.-Lépet  oda Bence evvel a mondattal.
-Most véged  te szemét.-Nem gondolkoztam csak vissza akartam neki adni amit tetet Domiival.A kezem már lendült felé de Olivér elém lépet és elkapta a kezem.

-Most fejeztétek be.-Mondta Oli elég dühösen  az egész osztály minket nézett Ramii is oda lépet mellém.Majd erre  a tanárnő belépet a terembe és elé tárult az egész szituáció.Nem mondott mást csak hogy mindenki az igazgatóibba.Kitisztult a fejem és egyből oda rohantam Domiihoz szemeiből könny  cseppek hulltak, de Ya Ou figyelt rá hogy ne legyen nagyobb baja annál hogy lett egy monoklija.Az igazgatói előtt álltunk személy szerint Ramii,Bence,Sziki,YaOu,Rebeka,Domii,Olivér és én.Senki nem szólt senkihez csak néztünk magunk elé míg be nem szólított minket az igazgató nő.

-Szóval mi történt??-Kérdezte meg az igazgató.
-Nem bírt magával Vii.-Válaszolta egyből Rebeka.
-Viktória nem akar valamit mesélni ?-Kérdezett engem az igazgató.
-Igazgató nő kérem Rebeka kötőt belém ő kezdte  az egészet.-Válaszoltam  lehajtott fejel.
-És ki ütötte meg Dominikát ??-Kérdezett  újból az igazgató nő.
-Vii hibája elkapta a kezem és  ahogy lökdösőt úgy véletlenül eltaláltam Dominikát ,nem én voltam igazgató nő.-Szólalt meg Rebeka bele hazudva az igazgató szemébe.
-Ne hazudj hozzád se értem.-Kezdtem el kiabálni.
-Csillapodjanak hölgyeim, Viktórián és Rebekán kívül mindenki  vissza megy  az osztály termébe azonnal .-Jelentette ki az igazgatónő.Tudtam hogy valami büntetést fogunk kapni ,de Rebeka hibája az egész nagyon utálom.
-Hölgyeim a büntetésük az hogy iskola után kimennek a helyi szemételepre és összeszednek 10-10 zsák üveget ha ezt holnapra nem mutatják be  az azonnali kicsapatással jár , vissza mehetnek a terembe jó napot.

Nem szólalt meg egyikünk se csak bementünk a terembe és helyet foglaltunk a helyünkön. Az osztály főnökkel volt órán tőle is megkaptuk hogy ezt nem várta volna tőlünk.Annyira elegem van ebből a napból ,és akkor még  a délutánomat is elvesztetem azzal hogy mehetek egy olyan személlyel a szemételepre üveget szedni akit utálok  fantasztikus mondhatom. Vége lett az óráinknak majd Rebeka fogta magát oda ment Olivérhez és a nyakába ugrót  hogy köszöni hogy ki állt élte, mekkora egy perszóna nem miatta csinálta Olivér ő pedig most el játssza az áldozatot.

Szívem összeszorult úgy éreztem az egész világ ellenem van , fogtam magam és kiszaladtam a teremből majd az iskolából egyenesen a szemét telepre leültem egy  félig törőt székre majd szemeiből el kezdtek hulla a könnyek úgy sírtam mint még soha.Úgy éreztem minden ellenem van és csak magamra számíthatok.

Csak sírtam és sírtam mire észbe kaptam besötétedett ott ültem egyedül a hatalmas szemét telep közepén ,egyes egyedül össze szedtem az üvegeket majd el indultam fogalmam se volt merre vagyok  eltévedtem be kell látnom, furcsa zajok jöttek  más más irányból kezdtem bepánikolni , és elkezdtem futni , futottam valami elől amit azt se tudtam mi.  Valaki vagy valami a nyomomban volt de a nagy sötétbe nem láttam semmit csak egy árnyat ami egyre közelebb  jött  felém.

Ki értem az útra  kezdtem megnyugodni hisz tudom hol vagyok , de akkor  meghallottam egy  hangot ami ezt ismételgette vigyáz magadra , vigyáz magadra , vigyáz magadra!!!