Itt hagylak !!!!

  Sziasztok meg hoztam sok sok várakozás után a 10.részt  elnézést hogy ilyen későn de személyes okokból nem tudtam írni.A rész +18 is tartalmaz jó szórakozást  hozzá . 

puszii Vii!!

10-rész

 ~Olyan hamar visszajövök, hogy nem is lesz időd hiányolni. Vigyázz a szívemre - itt hagytam nálad! 

Ahogy kezei végig csúsztak  combomon ,tudtam hogy nincs menekvés nem bírtam küzdeni ellene túl erős volt .Már  a melltartómat csatolta közbe  a nyakamat szívta erősen  és éreztem ahogy a vér   végig  fut a nyakamon. Kezdtem elgyengülni a szív verésem egyre lassult minden porcikám  elnehezedett  és már csak  homályosan láttam magam előtt az engem bántó személyt. Majd éreztem ahogy   valaki lehúzza rólam   bántalmazómat. Csak kiabálást hallottam és hogy el hallgat   a zene.
-Takarodj innen te szemét láda.-Hallottam Olivér dühös hangját.
-Jézusom Vii.-Kiabált fel Ramii .
-Héjj Héjj  Viki hallasz??-Kérdezte  meg Oli ismét.Nem tudtam válaszolni  akár mennyire is akartam.Láttam ahogy fölém hajol és rám nézz gyönyörű szemeivel .Olyan komolyságot és aggodalmat  sugárzót  személyisége.

Nem tudtam meg nyugtatni hogy  jól vagyok és nem hallom amiket mond.Lassan elsötétült  minden.
Reggel mikor ki nyitottam szemem egy fehér szobában voltam  ahol különös illat volt.  Hallottam a hangokat körülöttem   de csak résnyire tudtam kinyitni szemeimet.Egy meleg kéz simította  karomat .Majd  nagy erőt vettem magamon és  kinyitottam  szemem.
-Szia .-Köszönt Olivér egy  fél mosollyal az arcán.
-Szia.-Válaszoltam neki de mosolyogni nem tudtam.
-Hogy vagy Vii ??-Lépet oda Bence mellem.
-Hát nem tudom.-Jelentetem ki .
-Nyugi itt vagyunk.-Lépet mellém evvel a mondattal Ramii és Domii.
-Mi történt ??-Kérdeztem rá.
-Az a szemétláda.-Szólalt meg Oli dühösen.
-Olivér.-Szólt rá Ya Ou .
-Mondjátok már hogy mi történt.-Kezdtem faggatózni.
-Hát Levente meg akart erőszakolni .-Mondat Sziki.Mire egyszer  elkezdtek be ugrálni az emlék képek estéről.Akaratom ellenére is kigördült egy könny csepp az arcomon.
-Semmi baj nyugodj meg nem történt meg hála Olivérnek.-Mondta Domii majd meg ölet.
Fájt és féltem  a tegnap este történtektől .Nyakam kezeim és lábaim végig be lilultak .A tegnap este történtek miatt.
-Hogy vagy ??-Ült le Olivér az ágyamra ,majd mindenki ki ment kivéve őt.
-Jól vagyok-Mondtam neki egy erőltetett mosollyal az arcomon nem akartam hogy  aggódjon értem.
-Ez nem volt túl meg győző.-Válaszolta majd meg fogta kezemet  és össze  tapasztotta övével.
-Majd ki heverem.-Hangzót gyorsan válaszom.
-Vigyázni fogok rád.-Mondta mélyen a szemembe nézve.Majd lassan el nyomot az álom.Mire fel keltem senki  nem volt  a szobába mellettem. El kezdtek a gondolatok szaladgálni a fejemben.A tegnap estéről még most is remegés fog el, hogy mi történhetett volna ha nincs Olivér. Dühös voltam magamra.Hogy lehettem ilyen buta és ostoba hogy egy vad idegen személlyel fel mentem  az emeletre. Hirtelen az ablakon keresztül erős szél kezdett fújni .Testem össze porcikája beleremegett.Az eső is el kezdett szakadni.Nem bírtam másra gondolni csak a tegnap  éjszaka történtekre.De még is valami sokkal   hátborzongatóbb érzés kerített uralma alá.A szél egyre hevesebben fújt, kicsapva az ablakomat .A hideg egyből átjárta mindenemet, de nem tudtam fel kelni  hogy becsukjam .Nyomtam a nővér hívott de senki nem jött. Egy nagy villám csapás kísérletében  meg jelent egy számomra ismeretlen személy.A vérem meg fagyot  ott feküdtem kiszolgáltatva neki .Ahogy egyre közelebb jött úgy  sikítottam volna segítségért de egy hang sem jött ki a torkomon. Nem szólt hozzám csak némán nézett én pedig nem értetem mi történik és hogy mit akar.
-Ki maga ?-Tetem fel a leg alapvetőbb kérdésem neki.
-Az nem fontos.-Kaptam a választ azonnal mély rekedtes hangon.
-Mit  keres itt és mit akar tőlem??-Kérdeztem ismét  már remegő hanggal .
-Sssss ne fáraszd ki magad szükséged lesz az erődre.-Kaptam újra a  választ.
-Menyen el és hadjon engem békén.-Mondtam most már sokkal erő tejesebben .
-Bekel  teljesítened a végzeted ez elől senki nem menthet meg kislány.-Mondta  ugyan olyan nyugodtan.
-Miről beszél maga??-Kérdeztem sejtelmem se volt miről beszél ez a férfi.
-Majd időbe meg tudod,de üzenem a szöszinek hogy  jobban vigyázzon rád  nehogy valami bajod essen,és hogy elfogunk jönni érted.-Mondta tejesen maga biztosan.

Majd ahogy jött el is tűnt  a ködbe és esőbe. Még mindig remegtem a félelemtől ,fogalmam sincs hogy ki ez a férfi és mit akar tőlem , és hogy honnan ismeri Olivért.A nap fel sütött  a friss levegő át járta a szobát .Meg próbáltam fel  állni és az ablakhoz sétálni ,ez kisebb nagyobb  sikerrel de sikerült végül .A meleg napocska  lágyan sütötte arcomat és akaratom ellenére is le csukódót  a szemem .Jó volt hallani a madarak  csicsergését,  a lágyan  fújdogáló  szellőt  érezni az arcomon .Így állhattam percekig az ablak előtt. majd meg éreztem két erős kart a derekam köré fonódva.Hirtelen meg ijedtem és meg akartam fordulni  hogy lássam ki az  de a kéz nem engedte tejesen  magához szorított éreztem teste minden pontját ,és ekkor egy ismerős illat szállt az orom alá.
-Olivér.-Szólaltam meg.
-Semmi baj élvezzük ki  ezt a néhány percet.Suttogta a fülebe.
Nem szólaltam meg csak tetem amit kért,ez az egész nekem is nagyon jól esett  biztonságban éreztem magam vele .
-Gyere elviszlek valahova.-Súgta újra fülembe.Megfogta kezem és egyenesen a kocsijához vitt.Beültünk és el is indultunk.Fogalmam se volt hova visz ,egy szót sem szólt hozzám egész úton.Én néha-néha rá pillantottam ,de aztán midig gyorsan el kaptam a fejem róla.Kb fél óra kocsikázás után meg érkeztünk egy nagy  erdős rész elé ki szálltunk a kocsiból .Nem értetem mit keresünk itt.Olivér nyújtotta kezét én pedig gondolkodás  nélkül  megfogtam kezét az enyémmel.El indultunk be az erődbe  ugyan olyan szótlanságban mit eddig.5-perc séta után egy gyönyörű tisztásra értünk.Csodálatos volt ,a számra önkéntelenül is hatalmas mosoly  kerekedett. Olivér rám nézett és elmosolyodott.
-Tetszik??-Kérdezte meg Oli nagyra tárt szemeivel.
-Igen nagyon.-Válaszoltam neki.Kezeink még mindig össze érve voltak mint ha ez lenne a világ leg természetesebb dolga .De  ezekben a pillanatokban ez különösebben nem érdekelt.
-Táncoljunk.-Mondta Oli egy kaján mosolya az arcán.
-Hogy micsoda??-Kérdeztem vissza hogy ezt most komolyan gondolja.
Nem válaszolt csak megfogta kezem és elkezdünk táncolni ,a füleben éreztem leheletét ahogy teste az enyémhez ért szívem hevesebb ütemben kezdett ugrálni fel-állá.Nevettem hosszú honapók óta először, és felszabadultan .Ezt Oli is látta rajta hirtelen el engedte egyik kezem és meg pörgetett .

Annyira közel éreztem magamhoz őt mint még soha ,élveztem hogy vele lehetek és hogy ennyire vonz valami benne.Még egy kicsit táncikáltunk majd el indultunk   vissza a kórházba ott össze   pakoltam és se perc alatt otthon  tudhattam magam.Meg álltunk az ajtóban  és rá néztem egy szerűen nem tudok benne hibát fel fedezni  ,de nem is akarok.
-Köszönöm a mai napot .-Mondtam neki egy mosollyal .
-Igazán nincs mit ,én is nagyon jól éreztem magam.-Mondta Oli egy enyhe mosollyal.
-Szia .-Köszöntem el tőle.
-Szia jó legyél.-Mondta majd egy puszit nyomot homlokomra .Majd rám mosolygott és elment .

Olivér szemszöge:
A mai nap csodálatos volt Viivel annyira  jó volt a karjaiban tartani és  azt látni hogy miattam boldog.De mikor ott kelte hagynom mintha a szívemet is vele hagytam volna .de tudom hogy meg kell védenem öt mindentől ami fenyegeti.Lassan vezetem haza ,ahogy be léptem a házba mindenki ott volt  és beszélgetek.
-Vii ??-Kérdezte meg Domii 
-Már otthon .-Válaszoltam .
-Jól van ??-Kérdezte Sziki.
-Igen , jól el voltunk ma.-Válaszoltam újból.
Majd fogtam magam és fel  mentem a szobámba és ledobtam magam az ágyra ,tudtam  hogy  nagyon hosszú időre kell itt hagynom Vitt és a többieket is de tudom jól hogy amíg nem leszek itt  vigyázni fognak rá.Ekkor kopogást hallottam az ajtómon.
-Igen.-Szólaltam meg.
-Be jöhetek tesó?-Kérdezte meg Ya Ou .
-Persze gyere csak .-Adtam neki az engedélyt ,Kínai barátom gyorsan lehuppant mellém az ágyra.
-Mit akarsz ??-Kérdeztem meg Ya Out.
-Mi a baj ??-Kérdésre kérdést kaptam válaszul .
-Hogy itt kell hagynom.-Mondtam lehajtott fejel.
-Vigyázunk rá  ,és ha vissza térsz nálad jobban senki nem fog majd rá vigyázni   .-Mondta barátom egy kis lelket öntve belém.
-Tudom de  félek hogy bármi bántódása eshet és nem lehetek itt mellette.-Mondtam 
-Itt leszünk és vigyázunk rá-Mondta Ya  Ou  és meg ölet majd el hagyta a szobámat.
 Ya Ou szemszöge:
Mikor mindet meg beszéltem Olivérrel a nappali felé vettem az irányt de mikor oda értem szembesültem vele hogy Domii nincs itt.Fogtam magam és a keresésére indultam.Már majdnem az egész háza át néztem mikor eszembe jutott a szobám.Be nyitottam és igazam lett ott ült az ágyon mint egy angyal.El  nevetem magam  és leültem mellé az ágyra .Egy halvány mosolyt küldött félem , ez be tett nem bírtam tovább és meg csókoltam egyből éreztem hogy  ö is az szeretné amit én nyelveink  hosszú csatát vívtak egymással ,kezem derekához vándorolt és lefektetem az ágyra.Fölé másztam és  újból csókba bonyolódtunk.Kezem pólója aljához érkezett  és lassan fel csúsztattam neki ,bőre  puha volt és egyre gyorsabban vette a levegőt .Levettem pólóját és lassan apró puszikat nyomtam nyakára ,ezt ö nagyon apró nyögdécseléssel díjazta.Gyorsan meg meg szabadított  pólómtól  majd kezével végig  simogatta felső testemet közben végig a szemembe nézve.Lassan rövid nadrágját is levettem róla ahogy ő is ki gombolta az enyémet.Kezem be járta minden test részét .A melltartóját egy laza mozdulattal le szedtem róla majd melleit kezdtem kényeztetni ,amíg számmal az egyiket addig kézzel a másikat kényeztetem ,ez nagyobb nyögéseket váltott ki belőle szemi csukva voltak.
Szívni kezdtem a nyakán a gyenge bőrt amin  foltot  hagytam.Éreztem ahogy egyre nedvesebb lesz tudtam hogy lassan mind ketten készen vagyunk de játszani szeretem volna vele egy picit .Így levettem  bugyiját  és a földre dobtam ,lassan kezdtem el simogatni ami egyre nagyobb  nyögéseket váltott ki Domiiból.Felnyomtam két ujjam majd lassan pumpálni kezdtem  ami belőle azt váltotta ki hogy  végig harapta a nyakam és  karmolászta a hátam.Majd hirtelen hátamra fordított és rám ült  gyönyörű volt  ahogy, el kezdte  végig csókolni a nyakamtól egészen a hasam  aljáig .Majd le vette bokszeremet  és végig nyalta méretemet.Nagyon jól csinálta soha nem éreztem még ilyet  senkivel .Éreztem hogy közeledek a csúcshoz ,így erőt véve magamon a hátára fordítottam.Szemeiben pici félelmet láttam.
-Nyugi óvatos leszek.-Mondtam neki nyugtatás képen majd egy  csókot nyomtam szájára.Be pozicionáltam magam és lassan belé hatoltam ,nagyon szűk volt  biztos régen volt pasival de próbáltam magam vissza fogni és hagyni hogy megszokja méretemet.El kezdte emelgetni csípőjét  evvel jelezve hogy csinálhatóm.Egyre gyorsabb tempóban kezdtem tolni ,közben tekintetünk végig  meg volt  a másik szemében. Egyre gyorsabban és gyorsabban csináltuk ami mind kettőnkből kéjes nyögéseket váltott ki.Egyre közelebb éreztem magam a csúcshoz és tudtam hogy Domiinak se kell már sok .
-Ya Ou én mindjárt..-Szólalt meg Domii  nagyon halkan.
-Tudom én is.Válaszoltam neki majd  el kezdtem eddiginél gyorsabban tolni és  csókolni. Egy hatalmas  nyögés kísérletében egy szere értünk a csúcsra.

Lassan ki  húzódtam belőle és magamhoz öleltem.A szívdobogása  egyre  csendesedett  és  már csak szuszogását hallotta, erre én is álomba merültem.
Vii szemszöge:
Reggel fél hét  csörög a telefonom hogy ideje fel kelni és suliba menni ,most nem vagyok álmos   annyira álmos mert végre láthatom ma megint az iskolában .Gyors  elvégeztem reggeli  tevékenységeimet   ,felöltöztem és már indultam is az iskolában boldogan mentem  hatalmas mosollyal az arcomon.

Mikor be értem a suliban  meg láttam őket Bencét ,Ya Out ,Szikit ,Domiit ,Ramiit  de Oli sehol nem volt .
-Sziasztok .-Lépetem oda és mosolyogtam egyet.
-Sziiiaaaa Vii .-Ugrottak  a csajok a nyakamba majd a fiuk is köszöntek .
-Hol van Olivér ??-Kérdeztem meg gyorsan ami legjobban érdekelt.
-Vii figyelj  Olivérnek most nagyon hosszú időre el kellet  mennie .Mondta Ya Ou ,evvel lefagyott a vigyor a képemről .
-Mi az hogy elkeltett mennie és miért mennyi időre ????-Jöttek a kérdések belőlem .
-Figyelj  nagyon hosszú időre  többet nem mondhatunk sajnos .-Válaszolta Benny.
-Mi az hogy többet nem  mondhatok ?? -Kérdeztem kérdően nézve rájuk .
-Sajnáljuk Vii.- Jött oda Sziki és magához ölelt.Szemeiből el kezdtek folyni a sós könny cseppek.
-El sem búcsúzott .-Súgtam Sziki fölébe a sírás közben .
-Nem akarta hogy jobban fájón .-Mondta Sziki.
Nem tudtam el hinni hogy a tegnapi nap után így itt hagyott ennyit jelentetem neki , vagy én képzeltem bele többet a dolgokba ezek a kérdések jártak fejemben .Csak sírni  tudtam és a miérteket kérdeztem magtól.
Fogtam magam és kirohantam az iskolából oda ahol tegnap Olival voltunk .A hely már nem volt olyan szép mint vele semmi mást nem tudtam mind a nevét üvölteni és  sírni .Mikor már majdnem el indultam  haza megláttam egy közeledő alakot nem tudtam ki az  csak meg állt előttem  és elmosolyodott és csak ennyit mondott.
Itt hagyott egyedül és végtelenül milyen ostoba !!!!